Az Európai Parlament 2020 májusában közzétette jelentését az elektronikus kereskedelem belső piaci szabályozásáról. A dokumentum célja, hogy átfogó képet adjon az ún. Elektronikus kereskedelmi irányelv rendelkezéseinek jelenlegi környezetéről, bemutassa az említett irányelvet kiegészítő jogszabályokat, valamint ismertesse azokat a technológia-alapú változásokat, amelyek az elektronikus kereskedelmi szektorban az elmúlt 20 év során végbementek. Mindezek alapján igyekszik a jelentés feltárni azokat a területeket, amelyeket megfelelő jogalkotási megoldások bevezetésével hatékonnyá lehet tenni a jövőben.

A 2000 folyamán elfogadott Elektronikus kereskedelmi irányelv kétség kívül az EU által megalkotott egyik leghatékonyabb és legsikeresebb jogszabály. Megfelelő, ugyanakkor rugalmas kereteket biztosított a digitális piac szereplői számára, akik így kellőképpen igazodni tudtak az előírásokhoz. Az elmúlt 20 év során végbement technológiai fejlődés eredményei azonban újra szabták e terület gazdasági és társadalmikörnyezetét. Az új piaci körülmények új jogi szabályozást igényelnek, amelyre az Európai Bizottság (Bizottság) is javaslatot tett a Digitális Szolgáltatásokra vonatkozó csomagjában.

Az Elektronikus kereskedelmi irányelv rendelkezéseit kiegészítő instrumentumok mind olyan területeket szabályoznak, amelyek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások szempontjából lényegesek. Az Európai digitális egységes piacon ezek a jogszabályok a következők:

• az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amely a személyes adatok kezelésének és szabad mozgásának szabályait határozza meg;
• a geo-blocking rendelet, amely az információk áramlását korlátozó földrajzi blokkolók használatának szabályait állapítja meg;
• az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, amely a fogyasztók védelmét szolgálja a káros tartalmakkal szemben;
• a szerzői jogi irányelv, amely a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogok érvényesítését teszi lehetővé a digitális és határokon átnyúló környezetben;
• a digitális tartalom szolgáltatásról szóló irányelv, amely a digitális tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést biztosítja;
• a tisztességes és átlátható online platformokról szóló rendelet, amely az online közvetítő szolgáltatások üzemeltetői tevékenységét szabályozza.

Az Elektronikus kereskedelmi irányelv megszületése óta eltelt két évtizedben jelentős változások következtek be a szektorban alkalmazott technológiák terén. A fejlődés soha nem látott módon alakította át nemcsak a piac szervezetét, szerkezetét és működését, hanem a társadalom szükségleteit és elvárásait is. A piac szerveződése szempontából az egyik legjelentősebb újítás a technológia-alapú „platform gazdaság” (platform economy). E jelenség alapjaiban változtatta meg digitális piacon korábban egyeduralkodó kétoldalú megállapodásokat, behozva egy harmadik felet, a platform szolgáltatóját. Ennek köszönhető, hogy utóbbiak képessé váltak ellenőrizni a piacra lépést, illetve meghatározni az egyes piaci trendeket. Egy másik jelenség, a mesterséges intelligencia térhódítása is jelentős hatást gyakorol a piaci szereplőkre, mivel alapjaiban befolyásolja a szerződéses kapcsolatok létesítését és végrehajtását.

A gyors technológiai fejlődés hasonlóan jelentős társadalmi következményekkel is járt. Egyrészt az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások száma szignifikánsan megnőtt, másrészt e szolgáltatások tartalma is hatalmas változáson ment keresztül. A modern társadalomban érvényesülni kívánó személy számára a világhálóhoz és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapszükségletté vált. A szociális kapcsolatok dehumanizálása bizonyos helyzetekben előnyös lehet, ahogy azt a COVID-19 járvány kapcsán megtapasztalhattuk, ugyanakkor negatív következményekkel is járhat: az emberi tényező teljes kizárása a kapcsolattartásból az egyén érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával, így adott esetben érdek- és / vagy jogsérelemmel is járhat.

Végezetül kiemelendő, hogy mind ez uniós polgárok, mind maga az EU elismerte a fenntartható piac fontosságát. Mint minden jövőbeli intézkedésnek, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások szabályozásának is fenntarthatósági kritériumokat kell beépítenie, különös tekintettel az Európai digitális egységes piacra.

Annak ellenére, hogy az Elektronikus kereskedelmi irányelv alkalmazása sikereket könyvelhet el, a jogszabályban meghatározott célok nem teljesültek maradéktalanul, vagy pedig azokat újra kell definiálni. Támogatandó ezért a Bizottság azon törekvése, hogy egy új és egységes Digitális Szolgáltatásokra vonatkozó csomag kerüljön kialakításra. Ennek fényében vizsgálandó, hogy az Elektronikus kereskedelmi irányelv mely rendelkezései képezhetik egy jövőbeli szabályozás alapját, és melyek azok, amelyeket át kell alakítani ahhoz, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak.

A Jelentés a fentiekkel kapcsolatban az alábbiakat emelte ki:

• minden jövőbeli szabályozásnak a lehető legnagyobb mértékben rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy megfelelő módon le tudja követni a technológiai újításokat, a fejlődés sebességét és irányait egyaránt;
• figyelembe kell venni az egyének érdekeit, jogait és szabadságait is, a Digitális Szolgáltatásokra vonatkozó csomag nem támaszkodhat kizárólagosan a kereskedelmi érdekek kiszolgálására, üzleti megfontolásokra, mivel az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások már ma is alapvetően befolyásolják az mindennapi életünket;
• érdemben kell foglalkoznia a jogalkotónak a globális szereplők szabályalkotási képességeik révén az adott piacra a gyakorolt hatására is, az EU-nak ugyanis továbbra is képesnek kell lennie a piaci sztenderdek megalkotására, különös tekintettel a minőségi és biztonsági előírásokra;
• a platformok moderálási elveinek uniós szabályozását oly módon kell megalkotni, hogy az a későbbiekben útmutatóként szolgáljon a globális digitális térben is, az emberi jogok és szabadságok, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi érdekek közötti egyensúly megtalálása kiemelt fontosságú feladat;
• hatékony és gyors végrehajtási mechanizmusokat kell kialakítani, amelyeket uniós szinten, egységesen koordinálnak, valamint automatikus védelmi eljárásokat kell kidolgozni az egyének biztonsága érdekében;
• meg kell győzni a szereplőket arról, hogy üzleti stratégiáik kialakítása során figyelembe vegyék és érvényesítsék a fenntarthatósági követelményeket.

Forrás: https://www.europarl.europa.eu