A jogalkotó a veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet (Rendelet) kibocsátásával jelentősen módosította az érintetteket az adatkezelés vonatkozásában megillető jogok gyakorlásának, a jogorvoslati lehetőségek igénybevételének, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésének szabályait.  2020. június 16-án az Országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló 2020. évi LVII. törvényt, amelynek megfelelően a Kormány 2020. június 17-én megszüntette a vészhelyzetet. Hatályba lépett továbbá a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvény (Törvény) is, amely meghatározza, hogy a Rendelet hatálya alá tartozó, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban kérelmeket milyen határidőkkel kell teljesíteni.

A Törvény releváns rendelkezései

A Törvény az adatvédelmet érintően alapvetően két rendelkezést tartalmaz. Egyrészt kimondja, hogy az adatkezelők kötelesek a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatni az adatalanyokat a Rendelet 1. § (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban [Törvény 265. §]. Ez nem takar mást, mint hogy az érintettek tudomást szerezhetnek arról a tényről, hogy joggyakorlásukra irányuló kérelmük teljesítését az adatkezelő a Rendelet hatálya alatt kötelezően felfüggesztette, amennyiben ezt a tájékoztatást korábban még nem kapták meg. Másrészt meghatározza a Rendelet alapján megszakadt, érintetti jogok gyakorlásával kapcsolatos intézkedésre vonatkozó határidő kezdő napját is, amely a törvény hatályba lépésének napja. Vagyis a fent említett időponttól kezdődően az adatkezelőknek már az általános adatvédelmi rendeletben (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.), illetve más ágazati jogszabályokban meghatározott határidők figyelembe vételével kötelesek eljárni az érintetti kérelmek megválaszolása során.

A Törvény az információszabadság tekintetében a Rendelet alapján bevezetett előírásokkal kapcsolatban is tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. Ezek hatálya egyrészt kiterjed a közérdekű adatigénylések teljesítésére nyitva álló általános határidőkre (l. Rendelet 2. § (3)-(4) bekezdés), a költségtérítés megállapítása esetén alkalmazandó határidőkre, illetve az adatigénylés teljesítésének megtagadásával kapcsolatos határidőkre.

A Törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy előírja a közfeladatot ellátó szervek számára, hogy amennyiben korábban a Rendelet 2. § (3) bekezdését alkalmazták, differenciált határidők szerint, legfeljebb azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül intézkedjenek a közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben. Az említett szervek a vonatkozó kérelmeket:

• a beérkezésüket követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon (l. Infotv. 29. § (1) bekezdés) belül kötelesek teljesíteni, ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el [Törvény 266. § (1) bekezdés a) pont];
• a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell teljesíteni, amennyiben az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt [Törvény 266. § (1) bekezdés b) pont].

Lényeges garanciális rendelkezés, hogy a Törvény szűkíti e szervek mozgásterét azáltal, hogy a fenti rendelkezésre történő hivatkozást csak abban az esetben teszi lehetővé, amennyiben a szerv az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta a meghosszabbított határidő alkalmazásáról az adatigénylőt. Fontos továbbá, hogy a második esetkörben az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot semmi esetre sem haladhatja meg. Mindazonáltal a közfeladatot ellátó szerveknek lehetősége van arra, hogy az említett határidőt 15 nappal meghosszabbítsák, amennyiben „az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár” [Infotv. 29. § (2) bekezdés].

A Rendelet 2. § (4) bekezdése alapján meghosszabbított határidők (45 + 45 nap) esetén az adatigénylést „a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni” [Törvény 266. § (2) bekezdés]. Ez esetben azonban a jogszabály nem tartalmaz kitételt az adatigénylő tájékoztatása vonatkozásában, vagyis nem teszi attól függővé a rendelkezés alkalmazását. A teljesítés határideje azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot, valamint, ahogy arra a Rendelet alapján is lehetősége volt, az adatigénylő jogosult az Infotv. 31. §-a alapján bírósági jogorvoslatot igénybe venni a határidőhosszabbítással kapcsolatban.

A gyakorlat szempontjából jelentős előírás, hogy a Rendelet 2. § (5) bekezdésében meghatározott eltérő teljesítése határidőt (költségtérítés megfizetése + 45 nap) csak akkor lehet alkalmazni, amennyiben a közfeladatot ellátó szerv által az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítést „az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartam alatt megfizette” [Törvény 266. § (3) bekezdés a) pont]. E határidő legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 nap lehet. Ellenkező esetben az adatigénylésre az Infotv. 29. § (4) bekezdése szerinti „főszabályát” kell alkalmazni: azt a „a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni” [Törvény 266. § (3) bekezdés b) pont].

Végezetül kiemelendő, hogy a Törvény az adatigénylés teljesítésének megtagadásával kapcsolatban szintén differenciált átmeneti szabályozást vezet be, amely igazodik az adatigénylés teljesítésének általános szabályaihoz. Lényeges, hogy az adatigénylő tájékoztatása ez esetben is alapkövetelmény. A Törvény szerint:

• az Infotv. 30. § (3) bekezdésével összhangban az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaitól, valamint a jogorvoslati lehetőségekről az igény beérkezését követő 15 napon belül kell tájékoztatni az igénylőt, amennyiben az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el [Törvény 266. § (4) bekezdés a) pont];
• az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaitól, valamint a jogorvoslati lehetőségekről az igény beérkezését követő 45 napon belül kell tájékoztatni az igénylőt, amennyiben az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt [Törvény 266. § (4) bekezdés b) pont].
  

A Törvény előírásainak hatásai

A Törvénnyel összefüggésben alapvetően elmondható, hogy az a veszélyhelyzet, valamint a Rendelet hatályának megszűnésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket határozza meg. Ezen előírások elsődlegesen azon érintetti jogokkal gyakorlásával és közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos kérelmekre vonatkoznak, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban vannak, és amelyekkel összefüggésben a Rendelet korábban speciális szabályokat állapított meg. Az egyes információs jogokkal kapcsolatos rendelkezések megítélése azonban eltérő.

A Törvény a személyes adatok kezelése vonatkozásában lehetővé teszi, hogy az érintetti jogok – vagyis a hozzáférés, helyesbítés, törlés (elfeledtetés), adathordozhatóság, tiltakozás, automatizált egyedi döntések tilalma – gyakorlása iránt kérelmekkel összefüggő intézkedéseket az adatkezelők a továbbiakban törvényes határidőkön belül, a GDPR-ban és az egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelelően hozzák meg.

Érdekes módon azonban a Törvény nem szól semmit jogorvoslati lehetőségek felfüggesztéséről. A Rendelet szerint lényegében csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által hivatalból indítható – vizsgálati és hatósági – eljárás állt az érintettek rendelkezésére. Az egyéni panasz és a kereset alapján induló eljárások ugyanis nem kezdődhetnek meg mindaddig, amíg a veszélyhelyzet el nem múlt. Ez esetben tehát, amennyiben a Rendelet hatályát veszti, a „befagyasztott” eljárások kezdő időpontja a vonatkozó eljárási törvényekben meghatározott határidő lesz, azaz a NAIH vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság adott esetben akár késedelembe is eshet az ügyintézést illetően.

Szintén hatályát veszíti majd a Rendelet 1. § (3) bekezdése, amely egyszerűsített tájékoztatási kötelezettséget írt elő a „a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, valamint továbbterjedésének megakadályozása érdekében” végzett adatkezelések vonatkozásában. Ezt követően minden ilyen művelet vonatkozásában a GDPR 13-14. cikkei alkalmazandók.  Az adatkezelés céljait, jogalapját és terjedelmét közérthető formában rögzítő általános tájékoztató közzététele az interneten tehát nem minősül az érintettek megfelelő előzetes tájékoztatásának.

Az információszabadsággal kapcsolatos korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezése, illetve a Törvény által bevezetett differenciált szabályozás alkalmazása alapvetően már illeszkedik az Infotv. előírásaihoz. A Törvény a korábbi javaslattal szemben megfelelő módon figyelembe veszi, hogy a járványhelyzet megszűnésével a Rendelet szerinti eltérő szabályok alkalmazásának fenntartását semmi nem indokolja, vagyis az igények Infotv. szerinti határidőben való teljesítése az adott közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását már nem veszélyeztetheti.